Lábatlani Vasbetonipari Zrt.

Az 1942. évi alapítás óta a vállalat tevékenységi köre nem változott: cement alapú építőipari késztermékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Már az alapítást követően a hazai vasúti betonalj gyártás központja lett. Később a termékstruktúra további termékekkel bővült. 1942: Alapítás. 9 részvényes 250 000 pengő alaptőkével alapította meg a gyárat. Ezzel a térségben új földrajzi fogalom született, a Vasbeton, mely egyszerre jelent munkahelyet, lakóhelyet és buszmegállót. A vállalat fő profilja a vasúti betonaljak és előregyártott mélyépítési vasbetonelemek gyártása volt. 1948: Államosítás. A vállalat neve Vasbetongyár Rt 1949: Kisvasúti aljak gyártásának kezdete. 1958: Feszített vasúti aljak gyártása. 1963: Az Építési Minisztérium létrehozza a "12. Betonelemgyártó Igazgatóságot", amihez a lábatlani gyár is tartozik. Az újabb átszervezés után a lábatlani vasbetongyár a Beton és Vasbetonipari művekhez tartozik (BVM). Neve: Beton és Vasbetonipari Művek Lábatlani Gyára. Ebben az időben Lábatlanhoz tartozik a komáromi és a tatabányai üzem is, melyeket a következő évtizedekben szervezetileg sorra leválasztanak. 1964: Mezőgazdasági elemek gyártásának kezdete. Kerti oszlopok, kerítéselemek, silóelemek. 1966: Megkezdődik a lakásépítési elemek gyártása. Az áthidalók, majd a födémelemek gyártása, beleértve az E jelű födémgerendákat és a hozzá tartozó béléstesteket a vállalat tevékenységének tartós pillére lett. 1978: Közúti pályaelemek gyártásának megkezdése. 1984: Vasúti átmeneti aljak és kitérő aljak gyártásának megkezdése, európai viszonylatban is az elsők között. 1991: A BVM vállalatai közül szinte elsőként válik független állami vállalattá a lábatlani gyár. Részvénytársasággá alakul át Lábatlani Vasbetonipari Rt néven, 100 %-os állami tulajdonnal. 1993: Privatizáció. 1994: A pörgetett beton technológia telepítése Magyarországon.